Naponta több tucat, de akár több száz bejegyzés is szembejöhet velünk a közösségi médiában. Cégek, ismerősök, influencerek, hirdetések és videók versenyeznek ugyanazért a néhány másodpercnyi figyelemért, ezért egy vállalkozásnak már az is komoly feladat, hogy valaki egyáltalán megálljon a posztjánál. A közösségi média szövegírás éppen ezért egészen más gondolkodást kíván, mint egy blogcikk vagy weboldal elkészítése: sokszor néhány sorban kell felkelteni az érdeklődést, átadni egy hasznos gondolatot, és közben elkerülni, hogy a bejegyzés erőltetett reklámnak hasson.
Ügyfeleknek készített Facebook- és LinkedIn-posztoknál én sem azzal kezdem a munkát, hogy „miről posztoljunk ezen a héten?”. Először azt keresem, mi az a gondolat, probléma vagy kérdés, ami miatt az adott célcsoportnak érdemes lesz megállnia a bejegyzésnél. Ebben a cikkben a közösségi média szövegírás gyakorlati oldalát mutatom meg: hogyan építs fel egy jó posztot, milyen nyitásokkal keltheted fel a figyelmet, mitől lesz természetesebb a kommunikációd, és konkrét példákat is hozok arra, hogyan lehet egy átlagos mondatból érdekesebb bejegyzést készíteni. Lássuk!
Tartalomjegyzék
Közösségi média szövegírás: mitől lesz jó egy poszt?
A közösségi média szövegírás egyik leggyakoribb hibája, amikor abból indulunk ki, hogy a vállalkozás mit szeretne elmondani. Megérkezett egy új termék, elindult egy szolgáltatás, van egy aktuális ajánlat – leírjuk az információt, majd a végére odatesszük, hogy „keress minket bizalommal”.
Az olvasó viszont nem feltétlenül azért nyitotta meg a Facebookot vagy a LinkedInt, mert arra kíváncsi, milyen újdonság történt aznap a vállalkozásodban. Azt kell megmutatnod neki, miért érdekes ez számára.
Tegyük fel, hogy egy könyvelő online konzultációt vezet be.
Írhatná ezt:
Mostantól online könyvelési konzultáció is elérhető nálunk. Keress minket bizalommal!
Minden fontos információ benne van, mégis kevés okot ad arra, hogy valaki tovább olvasson.
Indulhatna inkább innen:
Este hatkor jutott eszedbe az a kérdés, amit egész nap meg akartál beszélni a könyvelőddel?
Nem feltétlenül kell ezért szabaddá tenned egy délelőttöt. Mostantól online konzultáción is át tudjuk beszélni a vállalkozásod pénzügyeivel kapcsolatos kérdéseket.
Ugyanazt a szolgáltatást mutattuk be, csak a második változat egy olyan helyzetből indul ki, amelyben a leendő ügyfél könnyebben magára ismerhet.
A közösségi média szövegírás során én ezért gyakran felteszek magamnak egy egyszerű kérdést:
Miért érdekelné ez azt, aki éppen görgeti a telefonját?
Ha erre nincs igazán jó válasz, valószínűleg még nem a szöveggel van dolgunk. Előbb a poszt témáját vagy megközelítését érdemes átgondolni.
Közösségi média szövegírás: az első néhány soron rengeteg múlik
Egy blogcikknél az olvasó általában már valamilyen információt keres. A közösségi médiában egészen más helyzetben találkozol vele. Nem feltétlenül azért nyitotta meg az Instagramot, a Facebookot vagy a LinkedInt, mert a te szolgáltatásodról szeretett volna olvasni.
Valamiért meg kell állnia.
Ehhez viszont szerintem nincs szükség olyan nyitásokra, mint:
Ezt a 3 titkot minden vállalkozónak ismernie kell!
vagy:
Ezt eddig biztosan rosszul csináltad!
Lehet, hogy felkeltik a figyelmet, de egy szakértői márka kommunikációjában gyorsan erőltetetté válhatnak. A közösségi média szövegírás során sokszor egy egyszerű, konkrét mondat sokkal jobban működik.
Egy kerttervező például kezdheti így:
A legtöbb kertnél nem a növények kiválasztásával kezdeném a tervezést.
Egy fogászati rendelő:
Ha vérzik az ínyed fogmosás közben, nem biztos, hogy az a megoldás, hogy óvatosabban mosol fogat.
Egy B2B szolgáltató:
Az ügyfelednek nem kell tudnia, hogy a cégeden belül ki foglalkozik értékesítéssel, pénzüggyel vagy műszaki kérdésekkel.
Ezekben nincs különösebb trükk. Egyszerűen felvetnek egy olyan gondolatot, amelyről az olvasó szeretné megtudni, hogyan folytatódik.
Ne próbálj mindent egyetlen posztban elmondani
Ezzel én is gyakran találkozom ügyfélanyagoknál. Van egy jó téma, aztán bekerül mellé még egy szolgáltatás, egy előny, egy aktuális ajánlat, három szakmai információ, végül pedig természetesen az is, hogy „keress minket bizalommal”.
Mire elkészül a poszt, pont az eredeti gondolat veszik el.
A közösségi média szövegírás sokkal könnyebb, ha előtte egy mondatban meg tudod fogalmazni:
Mit szeretnék, hogy az olvasó ebből a posztból megjegyezzen?
Ha például egy időpontfoglaló rendszer kommunikációján dolgozol, egy poszt szólhat arról, mennyi idő megy el a telefonos időpont-egyeztetéssel. Egy másik arról, mi történik, ha valaki este szeretne időpontot foglalni. A harmadik pedig arról, hogyan lehet csökkenteni a meg nem jelenő vendégek számát.
Ugyanaz a szolgáltatás, mégis három különböző téma. És mindháromból sokkal fókuszáltabb poszt készülhet.
A közösségi média szövegírás konkrétumok nélkül könnyen reklámszöveggé válik
„Minőségi szolgáltatás.”
„Személyre szabott megoldások.”
„Ügyfélközpontú hozzáállás.”
„Megbízható szakértelem.”
Ezeket szinte bármelyik vállalkozás elmondhatná magáról. Pont ezért önmagukban nem sokat jelentenek.
Ha azt írod, hogy ügyfélközpontú a szolgáltatásod, mutasd meg, mit jelent ez nálatok.
Ahelyett, hogy:
Ügyfélközpontú szolgáltatást nyújtunk.
írhatod például ezt:
Az első konzultáción nem ajánlattal kezdünk. Először végigvesszük, hogyan működik jelenleg a céged ügyfélkezelése, hol akadnak el a folyamatok, és csak ezután nézzük meg, milyen megoldásra lehet valóban szükséged.
A második változat után már nekem sem kell egyszerűen elhinnem, hogy ügyfélközpontú vagy. Látom, hogy nálatok ez mit jelent a gyakorlatban.
A közösségi média szövegírás során ezért érdemes a pozitív jelzők mögé nézni. Ha azt írod, hogy valami gyors, rugalmas, megbízható vagy személyre szabott, kérdezd meg magadtól:
Miből látszik ez? Sokszor éppen a válaszból születik meg az érdekesebb poszt.
Közösségi média szövegírás a saját márkahangodon
A közösségi média alapvetően közvetlenebb felület, de ebből nem következik, hogy minden márkának ugyanolyan lazán kell kommunikálnia.
Egy magánklinika, egy könyvelőiroda, egy divatmárka és egy telekommunikációs B2B szolgáltató teljesen más hangon szólalhat meg úgy, hogy közben mindegyik természetes marad.
Éppen ezért én nem szeretem az olyan általános tanácsokat, hogy „írj lazán” vagy „használj sok emojit”. A közösségi média szövegírás előtt inkább azt érdemes tisztázni, milyen hangon szeretne megszólalni maga a márka.
Közvetlen vagy inkább távolságtartóbb? Tegező vagy magázó? Belefér a humor? Használ szakmai kifejezéseket? Lehet határozott véleménye? Vannak olyan szavak vagy fordulatok, amelyek egyáltalán nem illenek hozzá?
Ha több ember készít tartalmat ugyanannak a vállalkozásnak, ezek tisztázása még fontosabb. Így akkor is felismerhető maradhat a kommunikáció, ha egyik héten edukációs poszt, a következőn ügyféltörténet, utána pedig egy szolgáltatásbemutató kerül ki.
Ugyanaz a közösségi média szöveg nem feltétlenül működik minden platformon
Technikailag természetesen bemásolhatod ugyanazt a posztot Facebookra, Instagramra és LinkedInre. Én viszont nem minden esetben tenném.
Nem feltétlenül azért, mert minden platformra teljesen új szöveget kell írni. Inkább azért, mert ugyanazzal az üzenettel más környezetben találkozik az olvasó.
Tegyük fel, hogy egy cég új kollégát keres.
LinkedInen indulhat így:
Fél év alatt megduplázódott az ügyfélállományunk, ezért eljutottunk arra a pontra, amikor már nem fér el még egy feladat a meglévő csapat naptárában. Új projektmenedzsert keresünk.
Facebookon lehet személyesebb:
Bővülünk. Az elmúlt hónapokban annyi új projekt érkezett hozzánk, hogy itt az ideje egy új kollégának is helyet csinálnunk a csapatban.
A hír ugyanaz, de a közösségi média szövegírás során a megfogalmazást már ahhoz a felülethez is igazítottuk, ahol az olvasó találkozik vele.
Facebook-poszt írás: nem kell mindennek hirdetésnek hangzania
Facebookon sok vállalkozás még mindig úgy kommunikál, mintha minden egyes bejegyzésnek közvetlenül el kellene adnia valamit.
Pedig lehet edukálni, kérdést feltenni, reagálni egy gyakori ügyfélproblémára, megmutatni egy érdekes szakmai részletet vagy bepillantást engedni a vállalkozás működésébe is.
Egy lakberendező például ahelyett, hogy ezt írná:
Lakberendezési tanácsadásért keress bizalommal!
írhatja ezt:
Fehér fal, bézs kanapé, világos szőnyeg – papíron minden passzol, a nappali mégis kicsit üresnek hat.
Ilyenkor sokszor nem újabb dekoráció hiányzik, hanem a különböző textúrák. Fa, len, gyapjú, kerámia vagy akár egy karakteresebb lámpa sokkal többet változtathat a téren, mint még három díszpárna.
Nem mondtuk el háromszor, hogy a lakberendező ért a szakmájához. Mégis pontosan ez derül ki a posztból.
Szerintem a jó közösségi média szövegírás egyik fontos feladata éppen ez: úgy megmutatni a szakértelmet, hogy közben ne minden bejegyzés szolgáltatásajánló legyen.
LinkedIn-poszt írás: szakmai lehet anélkül, hogy merev lenne
LinkedInen különösen könnyű belecsúszni a túlságosan vállalati nyelvezetbe:
Örömmel jelentjük be, hogy vállalatunk újabb fontos mérföldkőhöz érkezett.
Lehet, hogy valóban fontos mérföldkő. Csak ebből még nem derül ki, mi történt, és miért érdekes.
Ha például egy cég új irodába költözött:
Tavaly ilyenkor még négyen ültünk egyetlen irodában. Ezen a héten már a második tárgyalónk ajtajára is felkerült a nevünk.
Új irodába költöztünk.
Ugyanazt a hírt mondjuk el, mégis közelebb kerül az olvasóhoz. A közösségi média szövegírás szakmai közegben sem jelenti azt, hogy minden mondatnak sajtóközleményként kell hangzania. Lehet egyszerre szakmai, hiteles és természetes.
Instagramon a kép és a szöveg együtt dolgozik
Instagramon szerintem különösen kár arra használni a szöveget, hogy egyszerűen leírjuk vele azt, amit a képen egyébként is látunk.
Ha egy étterem feltölt egy fotót az új desszertről, nem sok pluszt ad hozzá:
Megérkezett legújabb desszertünk. Kóstold meg te is!
Sokkal érdekesebb lehet például:
Három hétig próbáltuk eltalálni azt a citromkrémet, ami elég savanyú ahhoz, hogy ellensúlyozza a fehér csokoládét, de nem nyom el mindent maga körül.
A negyedik héten végre felkerült az étlapra.
A fotó megmutatja a desszertet. A szöveg pedig hozzátesz valamit, amit a képből nem tudhattunk volna.
A közösségi média szövegírás itt akkor működik igazán jól, ha a vizuális tartalom és a caption nem ugyanazt mondja el kétszer, hanem kiegészíti egymást.
Kell CTA minden közösségi média poszt végére?
Szerintem nem.
Ha minden bejegyzés végén ugyanaz szerepel:
- Vedd fel velünk a kapcsolatot!
- Kérj ajánlatot még ma!
- Foglalj időpontot most!
egy idő után ezek inkább automatikus lezárásnak hatnak, mint valódi felhívásnak.
A közösségi média szövegírás során a CTA-t is a poszt céljához érdemes igazítani.
Ha értékesíteni szeretnél:
Megnéznéd, hogyan működne ez a saját vállalkozásodban? Kérj egy konzultációt!
Ha beszélgetést indítanál:
Nálatok melyik viszi el a legtöbb időt ezek közül?
Ha egy cikkre terelnéd az olvasót:
A teljes folyamatot lépésről lépésre összeszedtem a blogon.
És olyan poszt is lehet, amelynek egyáltalán nincs szüksége CTA-ra. Néha egy jó utolsó mondat többet ér, mint még egy „írj nekünk üzenetet”.
Mennyi emoji fér bele a közösségi média szövegírásba?
Erre sincs szerintem univerzális szabály.
Az emoji segíthet tagolni a szöveget, kiemelhet egy-egy gondolatot, és egy lazább márkánál teljesen természetes része lehet a kommunikációnak.
Attól viszont ritkán lesz jobb egy poszt, hogy minden bekezdés elejére kerül egy 🚀, egy 💡 vagy egy 👉.
A közösségi média szövegírás során én az emojira is ugyanolyan stíluselemként gondolnék, mint bármilyen más eszközre. Akkor használd, ha illik a márkához és hozzátesz a szöveghez. Ne csak azért, mert „a közösségi médiában kell”.
Hogyan találj folyamatosan témákat a közösségi média szövegíráshoz?
Sok vállalkozásnál nem maga a közösségi média szövegírás okozza a legnagyobb problémát, hanem az a pillanat, amikor le kellene ülni és kitalálni, hogy ezen a héten miről posztoljunk.
Pedig rengeteg téma már ott van a mindennapi működésben.
Érdemes figyelni például:
- az ügyfelek gyakori kérdéseire,
- a vásárlás előtti bizonytalanságokra,
- a tipikus tévhitekre,
- azokra a hibákra, amelyekkel rendszeresen találkozol,
- érdekes ügyfélhelyzetekre vagy projektekre,
- a munkafolyamat kulisszáira,
- szakmai változásokra,
- olyan témákra, amelyekről van saját szakmai véleményed,
- esettanulmányokra és eredményekre.
Ha például egy könyvelő hetente háromszor kapja meg azt a kérdést, hogy mikor érdemes egyéni vállalkozásról társas vállalkozásra váltani, máris van egy olyan poszttémája, amelyről tudjuk, hogy valódi embereket érdekel.
A jó tartalomötletek jelentős része szerintem nem brainstorming közben születik. Sokkal inkább abból, hogy elkezded figyelni, mit kérdeznek tőled újra és újra az ügyfeleid.
AI és közösségi média szövegírás
Az AI a közösségi média szövegírás során is rengeteg időt tud megspórolni. Én is használom ötleteléshez, különböző megközelítések kereséséhez, posztvázlatokhoz vagy egy már elkészült szöveg szerkesztéséhez.
Nem feltétlenül azt kérném tőle:
Írj 10 Facebook-posztot egy könyvelőirodának.
Inkább például ezt:
Gyűjts össze 20 olyan konkrét kérdést és bizonytalanságot, amely egy magyar kisvállalkozóban felmerülhet könyvelőváltás előtt. Egyelőre ne írj posztokat, csak a témákat add meg.
Így máris van húsz kiindulópontod, amelyekhez hozzá tudod tenni a saját szakmai tudásodat, tapasztalataidat és példáidat.
Ha pedig már elkészült egy poszt, a szerkesztésben is segíthet:
Nézd át ezt a Facebook-posztot szerkesztőként. Jelöld az általános, ismétlődő vagy reklámszerű mondatokat, de egyelőre ne írd át őket.
Nekem a közösségi média szövegírás során is ez az egyik leghasznosabb módja az AI használatának. Nem feltétlenül átadni neki a teljes kommunikációt, hanem bevonni azokba a részfeladatokba, ahol tényleg gyorsabbá teszi a munkát.
Ha részletesebben érdekel, hogyan használom ezeket az eszközöket szövegírás közben, olvasd el az AI szövegírásról és a ChatGPT szövegírásról szóló útmutatóimat is.
Közösségi média szövegírás: egy gyors ellenőrzés publikálás előtt
Mielőtt kiteszel egy posztot, én néhány egyszerű kérdést tennék fel:
- Már az első néhány sorból kiderül, miért lehet érdekes a téma?
- Egyetlen jól követhető gondolatra épül a poszt?
- Van benne konkrétum?
- Úgy hangzik, ahogyan ez a márka valóban kommunikálna?
- Van olyan mondat, amit akár tíz másik cég is változtatás nélkül használhatna?
- A CTA tényleg kapcsolódik a poszt céljához?
- Ki lehet törölni valamit úgy, hogy semmi nem veszik el?
Az utolsó kérdés különösen hasznos. A közösségi média szövegírás során könnyű azt gondolni, hogy még egy mondattal, még egy előnnyel vagy még egy magyarázattal jobb lesz a bejegyzés.
Pedig sokszor éppen az ellenkezője történik.
Néha attól lesz erősebb a poszt, hogy három mondatot kitörölsz belőle.
A jó közösségi média szöveg mögött is van stratégia
A közösségi média szövegírás szerintem nem arról szól, hogy hetente néhány alkalommal „legyen valami” a Facebookon, az Instagramon vagy a LinkedInen.
A jó poszt mögött van valamilyen cél, egy felismerhető márkahang és persze valami, amit tényleg érdemes elmondani. Ez lehet egy hasznos szakmai tanács, egy ügyféltörténet, egy vélemény, egy gyakran felmerülő kérdés vagy akár egy hétköznapi helyzet, amelyben a célcsoport magára ismer.
Nem kell minden alkalommal nagyot mondani, és nem kell minden posztnak eladnia valamit. Elég, ha van miért megállni a posztodnál.
Segítségre van szükséged a közösségi média szövegíráshoz?
Vállalkozásoknak Facebook- és LinkedIn-posztokat, szakmai tartalmakat és havi közösségimédia-kommunikációt is készítek. A témák megtervezésétől a közösségi média szövegíráson át a márkahang kialakításáig abban segítek, hogy ne minden héten nulláról kelljen kitalálnod, miről és hogyan kommunikálj.